Bilbó összefont karokkal meredt a két nőre, akik előtte álltak.

- Most azonnal visszacserélitek a ruháitokat, még mielőtt valakinek baja esik. Láttam mit műveltek és nem tetszik ez nekem. Morogta a hobbit.

- Még nem. Dacoskodott Lea.

- Tényleg jó volna már húgom, nem igazán élvezem, hogy a te bőrödben édelegjek a hercegeddel.

- Én sem, hogy Thorinnal. Kiráz tőle néha a hideg.

- Hasonló élményeim vannak Kilivel. Nem áll szándékomban megbántani a hangya idomár érzéseit feléd, de ha sokáig leszek te, komoly sérüléseket szenved el ő meg én is. Nagyon rossz érzés, hogy mindenkire mosolyognom kell, lassan rá dermed az arcomra. Talán csákánnyal kell majd levakarnom a mosolyt az arcomról – sóhajtott Artemys.

- Nekem sem élmény hidd el, hogy te vagyok. Thorin rideg akár egy szikla és annak az érzelmi szintjén is áll. Nem lehet vele normálisan beszélgetni, mert fő témája a küldetés. Még a tájról, a virágokról sem tudtam vele beszélgetni, mert a pitypangról is Smaug jutott eszébe.

- Te holmi pitypangról akartál vele beszélgetni? Kapott idegesen a fejéhez Artemys – Még azt hiszik, lázam van. Ne rombold a hírnevemet!

- Chö, neked van olyanod is? Én legalább nem kezdtem ki Thorinnal, de te Kilivel igen! Aljas hátulról mellbe.

- Mi van? Csak beszélgetem vele. Nem állítom, hogy nem tettem felé egy tétova bátorító lépést, aminek az eredménye képen meg merte kérdezni, hogy van-e valakim a faluban.

- És te, mit válaszoltál te aljas?

- Az igazat, azt, hogy nincs senkim. Nem vagyok én ennyire gonosz, bár sokan más állítanak rólam, de a saját vérem ellen nem dolgozom.

- És neki van? – kérdezte a lány.

- Ha ilyet kérdez egy férfi szerinted? Nem értek nagyon a szívügyekhez, sőt néha nem igazán veszem észre a dolgokat, de ahogyan rám nézet… vagy is rád, nem vagy számára közömbös Ha törp lennél már rég a vállára dobot volna, és uccu neki keresett volna valakit, aki össze ad titeket.

- Gondolod?

- Azt hiszem.

- Most tudod, vagy csak azt hiszed?

- Kérdez rá. Artemys képében vagy. Menny oda rázd meg és a nővéri előjogra hivatkozva szed ki belőle. Határozottan és durván, mert ha kegyelmes leszel vele gyanút fog. Okosabb ez a törp, mint hittem.

- Igen, megyek és megkérdezem. Határozottan és durván – rohant el Lea. Bilbó rosszallóan meredt a nőre.

- Most meg mi bajod van? Ez után csak megnyugszik.

- Azt hiszed? Kulcsolta össze a kezét Bilbó.

- Ne ültesd el a kétség magját bennem Bilbó, mert szavamra hókon váglak.

- Mi a célod a húgommal – taszította a fának Lea Kilit, aki döbbeneten meredt a nőre. Lea belül zokogott, hogy így kell viselkednie azzal a férfival, akit nagyon kedvel és mindig kedves és figyelmes volt vele. Soha sem tudta elképzelni, hogyan különbözhetek ennyire nővérével. Ők ketten olyanok voltak, mint a tűz és a víz.

- Neked, meg mi a bajod? Mordult rá a törp.

- A kérdésemre felelj törp – sziszegte.

- Mi közöd van hozzá?

- A nővére vagyok és jogom van tudni. Válaszolj!

- Kedvelem… nagyon. Nem áll szándékomban bántani. Erre a szavamat is adhatom. Pirult el a fiú.

- Kedveled? Vigyorodott el Lea, majd gyorsan uralkodott a vonásain – De te törp vagy, ő meg dúnadán.

- Nem izgat – lökte el Kili a nő kezét.

Fili összekulcsolt kézzel nézte a jelenet, mellette Bilbó rosszallóana fejét ingatta.

- Szerinted holdtölte lesz? Fordult Bilbó felé Fili.

- Miért?

- Nem, tudom… kicsit furák a lányok. Talán valami női dolog van a dologban. Mindig ez van, egy bizonyos időszakban mindegyik megkergül. Bilbó cékla vörös arccal az ajkába harapott.

- Nem… tudom… én nem… értek hozzájuk. Dadogta zavartan. Fili vállat vont.

- Megkérdezem Leát – fordult meg a törp és nagy léptekkel elindult a tábortűz körül szorgoskodó nő felé. Bilbó halkan felsikoltott és a törp után nyúlt, de késő volt. Fili már mesze járt. A hobbit tehetetlenül könnyeket eresztve leült a földre és remélte Fili élve kerül ki a kényes kérdés alól.

- Mi bánt? Állt meg előtte Thorin és összeráncolt szemöldökkel méregette a sápadt hobbitot.

- Semmi, csak fáradt vagyok semmi más.

- Mindenki az – ülte mellé a földre a férfi nagy sóhajtás közepette. Bilbó rá pillantott és meglepetten látta, hogy Thorin szeme alatt mély sötét karikák húzódnak.

- Veszélyes hely ahol át kellünk? Kérdezte Bilbó hosszú csend után, hogy megtörje a csendet.

- Minden hely az Középföldén.

- Ettől féltem – biggyedt le az ajka Bilbónak ekkor hatalmas csattanásra lettek figyelmesek.

- Milyen kérdés ez? Kiabált a tábortűz mellet álló pipacsvörös arcú nő. Bilbó felnyögött. A kérdés megtörtént.

- Sajnálom, nem úgy értettem – motyogta Fili és döbbenten fogta fájó arcát, ahol a pofon érte.

- Még egy ilyen szemtelen kérdés és kirázom a lelkedet a testedből – ragadta meg a törp kabátját a nő és szemei szikrákat szórtak. Fili a haja végéig elsápadt.

- Lea komolyan sajnálom…

- Lea ereszd el Filit – ugrott oda Tristan és lefejtette testvére ujjait a törp ruhájáról – Marha volt, de ne viselkedj úgy, mint Arty.

- Mi van? Mit műveltél Fili? Jelent meg Artemys és Bilbó. Ha  az egész tréfa nem lett volna veszélyes mulatságosnak és igazán ügyes színészi játéknak tartotta volna a két nővér műsorát, de tudta, hogy ez már fele sem tréfa.

- Csak kérdeztem valamit erre pofán vágott.

- Még is mit? Kérdezte mindenki kórusban.

- Bácsikám én csak arra voltam kíváncsi miért ilyen furcsák Artyval. Talán a hold vagy betegek. Minden nő ilyen egy időszakban. Dwalin felröhögött, majd a két lány pillantását látva nyomban elhallgatott és a tűzet kezdte elpiszkálni. Balin a tenyerébe kuncogott és arrébb ment. Bombur a fejét ingatta Norival és Bifurral. Dori elvörösödött zavarában, míg Ori kíváncsian nézelődött, mert nem értette miért lett hírtelen zavart csend. Glóin halványan elpirult és Bofural jobbnak látták, ha keresnek fát a tűzre. Oin csak pislogott és próbált szájról olvasni. Bilbó az ajkát harapdálva ült a földön és csendben nevetett kínjában. Kili kérdőn nézet nagybátyára, mert ő bizony nem értette most miért van a nagy felhajtás. Thorin dermedten állt félig nyitott szájjal és érezte, hogy nagyon kevés választja el a mélyről jövő nevetéstől nem is beszélve arról, hogy arca a kelleténél pirosabb színt váltott, mint amit a tűz melege miatt lehetett volna.

- Fiam – szólalt meg Thorin apai hanggal - Beszélgessünk kicsit… gyere te is Kili. Lea – fordult Thorin a nő felé, aki még mindig liheget a dühtől – Ne haragudj rájuk még kölykök… meg magyarázom nekik. Arty ügyelj rá.

- Rendben.

- Elegem van!!! Kiabálta suttogva Artemys – Most azonnal visszacseréljük magunkat vagy itt vér fog folyni, de rengettek. Nem bírom, teljesen kikészülök, hogy te vagyok. Nem érdekelnek a hazug kifogásaid, de ha nem cserélünk, én bele örülök.

- Még bírd ki egy kicsit…

- Neeem…most azonnal, mert ha nem, saját kezűleg szedem le rólad a ruháimat – rázta dühösen húgát vérben forgó szemekkel Artemys.

- Lea – szólalt meg Kili nem messze tőlük.

- Mi van – mordult rá Artemys – Vagy is… mond, mit akarsz – mosolygott rá – Ne haragudj kicsit… még dühös vagyok.

- Beszélhetnék?

- Persze. Mindjárt megyek. Artemys a húgához fordul – Ha végzetem a hercegeddel azonnal visszacserélődünk. Értve? Húga kétségbe esve rázta a fejét. – Helyes. 

Bilbó a könnyeit törölgette. Nem bánatában, ha nem a visszafojtott kárörvendő nevetéstől. Úgy érezte a két nővér játéka visszafelé sült el és ezt méltó büntetésnek gondolta. Figyelte őket az elejétől kezdve és rájött, hogy akár milyen dühösek egymásra még is tiszta szívből szeretik a másikat. S bár tettük nem erről tanúskodik mégis úgy érezte ez jó lecke volt és talán s bár ők nem vették észre közelebb kerültek egymáshoz. Talán ez után megértik a másik érzéseit, kétségeit és küldetésüket. Arra már rég rá jött, hogy Artemys kötelességtudó, szava hihető, aki hűséges ahhoz, aki megérdemli, míg Lea anyai nyugalommal óvja testvéreit a csapat minden tagját. Bilbó elmosolyodott. Észre sem vette, hogy amíg velük utazott nagyon megkedvelte őket és bízott abban, hogy-e kaland végére barátok maradnak hosszú éveken át.

- Érdekes és kivált kép mulatságos játékot játszottak – szólalt meg Thorin Bilbó mögött. A hobbit ijedten rezdül össze.

- Tessék?

- Tudod te nagyon jól. Talán te voltál az első, aki észrevette, hogy az a két lány szerepet cserélt – mosolygott a férfi.

- Mióta tudod?

- Hm, egy jó ideje. Artemys néha közlékeny, de nem szó fukar és nem kezd virágokról beszélni. De mikor utaltunk arra, hogy Frerin és ő… hát igazán fura választ kaptunk. Az öcsém szerette Artemyst, mint jó barátot, bizalmast, és talán úgy, mint testvért. Artemys hasonló képen.

- Így jöttél rá?

- Nem. Artemysnek sötétebb a haja, a szeme zöldebb. A bőre nem olyan sápadt, mint Leaé. Artemys tenyere kérgesebb mozgása olyan, mint aki vadászik. Ellenben Leaval, akinek a tenyere puhább és légiesek a léptei. Bár egész ügyesen játszottak – mosolyodott el – De amit tettek nagyon meg gondolatlan volt. De azt hiszem büntetésüket saját maguk okozták. Artemys éppen az unokaöcsém szerelmi vallomását hallgatja és ezt Leanak végig kell szenvednie. Kili meg erről nem tud. Az ő büntetését a kíváncsisága miatt kapja – mondta a hobbit kérdő tekintetét látva. – Ez szerintem méltó büntetés.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés